2003-ban, egy Pimasz grimasszal kezdődött a történet. Azóta hat lemez készült el, megannyi lélekmelengető és elgondolkodtató dallal vidították fel szívünket, és a folyamatosan teli koncertnaptár arról tanúskodik, hogy a koncertjeikben lévő spiritusz mágnesként vonzza az embereket. A Szív Forradalmát hirdetik, de vajon mit is jelent ez pontosan? Balázs Gyulával a zenekar frontemberével beszélgettem a zenéjükben fellelhető eszmeiségről, a hatalmas bulinak ígérkező születésnapi koncertjükről és Csak egy ág…című könyvükről. Fény derül arra is, miként élték meg a tízéves fennállásuk óta megjelenő mélypontokat.
Nagy erőkkel szervezitek az augusztus 17-i koncertet, ami a Parkban lesz. Készültök valami izgalmassal?
Balázs Gyula: Igazából csupa izgalomra lehet majd számítani. A koncert egy teljes visszatekintés lesz, már ami a lemezek anyagát illeti. Egy olyan válogatás, amelybe megpróbálunk olyan számokat is bevenni, amelyek egyébként nem, vagy csak nagyon ritkán hangzottak el korábban. Emellett lesz két új dal is. De ez a felszín. Sok tagváltást élt meg a zenekar a hangszeres részlegen, és a nem is olyan régi, 10 fős felállást szeretnénk feleleveníteni. Újra lesznek trombitások és egy hegedűs is. A másik tervünk pedig, hogy fölvesszük a koncertet, és készítünk ebből egy DVD-t, amely meg is fog jelenni remélhetőleg az év végéig. Úgy gondolom, a hangzás adott a Parkban, úgyhogy ott szeretnénk megünnepelni a 10 éves fennállásunkat. Egy igazi szülinapi bulira készülünk, és reméljük, hogy aki eljön, az nagyon-nagyon jól fogja magát érezni.
A következő lemezetek ősszel jelenik meg. Van valami meglepetés a tarsolyotokban?
Hamarosan megjelenik egy videoklip, ez a dal is az új lemezen lesz. Szerintem szokatlan a Kowalsky meg a Vegától. Nem használtunk még olyan kifejezéseket, mint a premierre váró zenei darabban, de nem szeretnék többet elárulni. Szokatlan szám érkezik.
Készül egy könyv is Csak egy ág…címmel. Ez a zenekarról fog szólni vagy arról az életszemléletről, amely a dalaitokban is megjelenik?
A könyv tulajdonképpen egy konklúzió. Különböző részein felüti a fejét, mint valamiféle következtetés, hogy miért ez a mondanivalója a Kowalsky meg a Vegának, mi is tulajdonképpen ez a Szív forradalma. Nagyon „hangzatos” fogalom, de emögött egy valós tartalom, egy valós szándék rejlik. Egészen a „Black out időkből”, egy önpusztító környezetben nőtte ki magát ez az épülő gondolat. El akartam szakadni a rombolástól mint motiváló tényezőtől, mert az se nekem, sem a környezetemnek nem tett jót. Ellenben egy építő jellegű dolgot szerettem volna elindítani, amely először az egyénben, személyiségben idéz elő változást. Ezután a környezetre, és akár közösségekre is hatással lehet.
Egy interjúkból álló kötet lesz?
Igen, alapvetően interjúkra épül, plusz lesz benne pár novella, amiket beleépítettem ráadásként, ezek kicsit más jellegűek. Fény derül arra is, hogy bankrabló hogyan lett forradalmár. Cha-Cha története nagyon érdekes, sokat beszélgettünk róla a srácokkal. Helyet kaptak Jávorszky Béla sztorijai is, ezek kedvesek és aranyosak lesznek. Továbbá a lemezekről is lesz szó, hogyan dolgozunk, mi a munkamódszerünk, hogyan születnek a dalok. Mindent beleraktunk ebbe a közel 500 oldalnyi könyvbe, de mégiscsak az eszmeiség az, ami nagyon fontos, és úgy gondolom, egész szépen belecsempésztük a Szív forradalmának lényegét.
Tudnál erről egy kicsit bővebben mesélni?
Thorwald Dethlefsen fogalmazza ezt meg A sors mint esély című könyvében, ami mottónkká vált. Az embernek szükséges, hogy változtasson, mert nem találja létezésének célját, sem az elejét, sem a végét. Ha valaki szeretné jobbá tenni az életét, akkor azt mindenképpen ott kezdi, hogy önmagát változtatja meg, és ezzel a változással hatással lehet a világra. Az emberek általában úgy állnak ehhez a kérdéskörhöz, hogyha valami zaklat, vagy az életem nem megfelelő, akkor az azért van, mert a külső tényezők nem engedik. Óriási tévedés. Onnan közelítjük meg a dolgokat, hogy minden, ami megnyilvánul a világban, az egy tükröt mutat az embernek. Amit belerak a közösbe indíttatásban, gondolatokban, cselekedetekben, tulajdonképpen visszatükröződik. Ehhez pedig annyi minden csatlakozik, tartozik és kapcsolódik. A könyvben nagyon szépen ki van bontva, hogy miféle dolgok.
A Kowalsky meg a Vega mint formáció már a kezdetektől fogva tudatosan képviselte ezt az eszmeiséget?
Igen, ez nem út közben alakult ki. Egylemezes projektnek indultunk. Olyasmit szerettünk volna megjeleníteni, ami teljesen tudatos és szánt szándékkal egy ilyen eszmeiséggel van megtöltve. Más kérdés, hogy utána megtetszett az embereknek, és igazából nekünk is. Több helyen úgy hangzik el a sztori, hogy mivel az embereknek pozitív volt az első reakciójuk, ezért folytattuk, de valójában nemcsak emiatt zenélünk még együtt. Mi is megszerettük a munka menetét.
A szövegeiteket tulajdonképpen terápiajelleggel is lehetne hallgatni. Ha jól sejtem, sokan nyitottak erre a gondolatmenetre, amit Ti képviseltek.
Igazából meglepetés volt, hogy mennyire pozitív volt a fogadtatás. De hozzáteszem, ahogy megfigyelem, hogy milyen csapatok ütik fel a fejüket mostanság, és miféle témákat feszegetnek most már a könnyűzenében is, így már nem akkora meglepetés. Szerintem a kezdetek kezdetén, Ákoson és a Tankcsapdán kívül nem nagyon volt más ebben, de ma már a fiatalok körében is remek eszmeiség fut különböző műfajokban, és ennek nagyon örülünk.
A zenekar minden tagja azonosul ezzel a világnézettel?
Más helyről, más jellemekkel és hozott alapokkal érkezünk, de mégiscsak egy közösséget alkotunk. Nem az a legfontosabb, hogy a filozófiát tekintve mindenki egyetértsen, mint a templomban. Egy zenekar életében rengeteg háttérmunka is van. Nemcsak megírod a zenét, elpróbálod és mész, koncertezel országszerte. Ez a legkevesebb. Rengeteg olyan dolgot kell intézni, amit egy ember nem is igazán bír, de ha a megfelelő személyek találkoznak, és ők alkotnak egy csapatot, akkor minden bizonnyal hosszútávon is együtt tudnak működni. Hirtelen sikerek persze lehetnek, de ha nincsenek meg a megfelelő egyének az adott feladatokra vagy egy adott menedzser – a mi esetünkben ilyesmiről nincs szó –, akkor nem lesz hosszú életű egy zenekar. Azt gondolom, hogy a Szív forradalmát így is lehet segíteni.
2011-ben elhatároztad, hogy bővíteni szeretnéd a zenekart, de a váltás komoly konfliktust okozott az életetekben. Egy koncerten említetted is, milyen nehéz időszakon vagytok túl. A döccenés óta hogy látod a helyzetet?
Ez abból is fakad, hogy eszmeiségében mennyire mélyen vagyunk mindannyian. Másképp látjuk a világot, ez súrlódásra is okot adhat. Nem kell és nem is szabad mindent szó nélkül hagyni egy-egy kapcsolatban, de ez két emberre is ugyanúgy igaz. Gondold el, mennyire bonyolult a helyzet tíz ember esetében. És erre a konfliktusra egyszerűen szükség volt. Most már könnyű belátni, akkoriban azonban nagyon nehéz időszakot éltünk meg. Végül mégis helyre tudtuk rakni Jimmyékkel a dolgokat, méghozzá milyen gyönyörű szépen. Ha nincs az ember előtt példa arról, amiben hisz, amiről beszél, amely meghatározza az életfilozófiáját, akkor nincs miről beszélni. Esetünkben például, hogy bármi megtörténhet, de minden helyre rakható, ha egy kicsit fejet hajt az ember, és fejet hajt a másik is. Így újra tudunk kommunikálni megfelelő vérmérséklettel, innentől kezdve pedig már simán belátja mindkét fél a saját hibáit, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nem is tudjuk, mi volt a probléma. Nagy dolog idáig eljutni.
Szoros baráti kapcsolat van köztetek?
Mindenképpen. Főleg miután újra egymásra találtunk, miután feloldottuk azokat az egyébként mindenki részéről jogos sérelmeket, amelyek végül semmivé foszlottak. 6-8 éve együtt vagyunk, nagyon sok dolgot éltünk meg, mindenképpen barátságról beszélhetünk.
Interjú: Kruppa Dorottya, felonline.hu // Fotó: zp.hu
